Élettárs fogalma
A magyar polgári jog értelmezése alapján élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolat a fenti feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér. Az élettársi kapcsolat fennállása nem a hatósági cselekményekhez, hanem a tényleges élethelyzethez igazodik.
Az élettársaknak lehetőségük van kérelmezni a közjegyzők által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába történő felvételüket. Az Nyilvántartásba történő felvételüket két - akár azonos, akár különböző nemű - személy is kérheti a közjegyzőtől, akik a közjegyző előtt személyesen megjelenve közösen kijelentik, hogy egymással élettársi kapcsolatban élnek. A Nyilvántartásba vétel nagymértékben megkönnyítheti egy esetleges perben az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását.
A fentieken túl az azonos nemű, tizennyolcadik életévét betöltött személyeknek lehetőségük van arra, hogy anyakönyvvezető előtt együttesen kijelentsék, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni (Bejegyzett élettársi kapcsolat).
A bejegyzett élettársi kapcsolat szabályai alapvetően megegyeznek a házasság szabályaival, azonban vannak kivételek, mint például: a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe, nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, az anya bejegyzett élettársa nem lesz automatikusan a születendő gyermek szülője. Válás során, ha mindenbe megegyeznek (pl.: lakáshasználat) a bejegyzett élettársi kapcsolatot közjegyző is felbonthatja, nem kell bírósághoz menniük.
Amennyiben az élettársak között megszakad az életközösség az alábbi jogokat érvényesítheti egymással szemben:
Élettársi tartás
Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani (pl. gyermek születése miatti rászorultság, de egyéb okok is, pl. tartós betegség is megalapozhatja), feltéve, hogy az életközösség legalább 1 évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.
Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.
Élettárs lakáshasználata
A lakáshasználat bírói rendezése
A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.
Az élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése
Az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról a bíróság a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának rendezésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával dönt.
A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt.
Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára
Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.
A bíróság az az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban az osztott használatát rendelheti el.
Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.
A bíróság osztott vagy kizárólagos használatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.
A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg. Nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.
A lakáshasználat újrarendezése
Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező élettársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik volt élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti. Azonban ez a szabályozás nem érinti a volt élettársnak azt a jogát, hogy a használat megosztását követően volt élettársa bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését e törvénynek a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezései alapján kérje.
Forrás: 2013. évi V. törvény
Amennyiben az adott probléma valamelyike érinti Önt,
forduljon hozzánk bizalommal.
Szaktudásunkkal teljeskörű segítséget nyújtunk Önnek.