Házassági szerződés

A felek között az életközösségük fennállása alatt, amennyiben a törvényi szerződés szabályaitól eltérően szerződéssel nem rendezik azt, úgy rájuk házastársak vagyoni viszonyait meghatározó házassági vagyonjogi rendszer, azaz a házastársi vagyonközösség szabályai lesznek irányadóak. Ennek megfelelően az életközösségük idejére továbbra is a házasfelek szerzeményei elsősorban a közös vagyont gyarapítják, így a házasság megszűnésekor a közös vagyon fele-fele arányban kerül megosztásra közöttük.

Házassági vagyonközösség időtartamát a törvény nem a házasság időpontjától számítja, a törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul, azaz ha a felek élettársi kapcsolatban éltek a házasság előtt a vagyonközösség kezdete az élettársi kapcsolat kezdete. Fontos szabály, hogy a házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.

Házassági életközösség alatt a vagyontárgy közös vagyoni jellegének vélelme érvényesül!
A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy mik tartoznak a házasfelek különvagyonába.

A házastárs különvagyonához tartozik

  • a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
  • a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
  • a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
  • a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
  • a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
  • a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Azonban közös vagyon a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad. Itt példaként lehet kiemelni a saját különvagyonba tartozó ingatlan kiadásából származó bérleti díjat. A bérleti díj már közös vagyon, azaz amennyiben bármelyik fél megtakarítást eszközöl a saját ingatlanának kiadásából, a megtakarításának fele részére igényt tarthat a másik fél.

Azonban a törvény alapján a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik. Itt hangsúly van a mindennapi, közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű, jelzőkön. Például egy ülőgarnitúra, melyet a felek eladnak (de már a házasság előtt az egyik fél tulajdonát képezte), majd vásárolnak később egy másikat helyette, az közös vagyonnak fog számítani a fenti feltételek mellett, de egy antik nagy értékű szekrény eladásából számozó bevételből vásárolt antik álló óra nem lesz közös vagyon.

Adósságok tekintetében az alábbiak tartoznak a felek különvagyonába:

  • A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul.
  • A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.
  • A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás, amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;
  • amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul;
  • amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és
  • amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.

Fontos kiemelni, hogy a tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben, amennyiben nincs Házassági szerződés ennek megfelelő tartalommal nyilvántartásba véve!

A házastársak akár a házasság előtt, akár a házasság fennállása alatt házassági vagyonjogi szerződést köthetnek. A szerződésben elérhetnek a törvényben foglaltaktól – azaz a házastársi vagyonközösség rögzített szabályaitól – és eltérően rendezhetik a házassági életközösség idejére vagyoni viszonyaikat.
Fontos kiemelni, hogy a szerződés csak közokirati vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formában érvényes!

A felek megállapodhatnak, hogy a törvényi szabályozástól eltérően házassági életközösség alatt közszerzeményi vagy vagyonelkülönítési rendszer alapján élnek. Természetesen szerződés alapján vegyíthetik is a rendszereket, vagy el is térhetnek azoktól jogszabályi kereteken belül.

A ún. közszerzeményi rendszer is létrehoz a házastársak között egyfajta szerzeményi közösséget, de ennek akkor lesz jelentősége, ha a házassági életközösség megszűnik. Amíg a házasfelek együtt élnek, a szerzeményeiknek önálló tulajdonosai, azaz nem keletkezik a szerzés idején a házasságban történő együttélés tényénél fogva közös tulajon. Amikor azonban megszűnik az életközösség, mindkét házastársnak kötelmi igénye keletkezik, s annak a vagyongyarapodásnak a megosztását követelheti a másiktól, ami a vagyonában közszerzeményként jelentkezik.

A vagyonelkülönítési rendszer esetén a házastársaknak – ennek a rendszernek a keretei között – nem keletkezik közös vagyona vagy megtérítési igénye pusztán abból a tényből következően, hogy házasságban, illetve házassági életközösségben éltek egymással. A feleknek közösen kell viselniük a közös háztartás költségeit, továbbá a közös gyermek és mostohagyermek megélhetésének, felnevelésének költségeit.

 

Mint fentebb is kiemeltük, amennyiben a felek eltérően akarnak rendelkezni a törvényi szabályozástól, úgy közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalniuk szerződésüket. A felek szerződése harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
Irodánk által készítet szerződést a felek az illetékes közjegyzőnél nyilvántartásba vetethetik. Az illetékesség a nyilvántartásba vételre a házastársak, vagy élettársak bármelyikének belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában bármelyik közjegyző.

 

Az élettársak tekintetében a vagyonszerzés eltérő a házastársaktól.

A törvényes vagyonjogi rendszer a házastársaknál irányadó közszerzeményi rendszer, így ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Fontos szabály, hogy nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

Élettársai szerződés kötésére a fentiek érvényesülnek, azaz érvényességi kelléke, hogy közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kerüljön rögzítésre.

 

Forrás: 2013. évi V. törvény

 

Amennyiben az adott probléma valamelyike érinti Önt,
forduljon hozzánk bizalommal.
Szaktudásunkkal teljeskörű segítséget nyújtunk Önnek. mn